Csontos ízületi csontok, A moccanáshoz szükséges alkatrészek
A csontok kapcsolódása Eszköztár: A csontvázat felépítő csontok alapvetően kétféle összeköttetéssel kapcsolódhatnak egymáshoz; az egyik a megszakítás nélküli, folyamatos csontösszeköttetések, a másik a megszakított csontösszeköttetések, vagyis az ízületek.
A megszakítás nélküli csontösszeköttetéseknek három fő típusát különíthetjük el: egymáshoz szalagokkal kapcsoló csontok összeköttetését szalagos csontösszeköttetésnek hívjuk, ilyenek az agykoponya varratos összeköttetései, a porcos csontösszeköttetések esetén a csontok porccal kapcsolódnak egymáshoz, például a bordák és a mellcsont összeköttetései, abban az esetben pedig, amikor kettő vagy több eredetileg különálló csont összenő akkor csontos egybeforradásról vagy összecsontosodásról beszélünk.
Terápia: csontok és ízületek fertőzései, és kezelésük
Csontos ízületi csontok megszakított csontösszeköttetések, másnéven az ízületek, abban különböznek a folytonos csontösszeköttetésektől, hogy a kapcsolódó csontfelszínek között rés található. Az ízület része az ízvégek felszínét borító ízületi porc, az ízületi rés és az ízületi szalagok.
Az ízületi tok belső rétege termeli az ízületi csontos ízületi csontok, melynek fontos szerepe van a mozgással járó súrlódás csökkentésében. Az ízületeket mozgási tengelyeik száma alapján osztályozhatjuk.
Az egytengelyű ízületek esetében az ízület mozgása egyetlen tengely mentén történik. Az egytengelyű ízület egyik fajtája a hengerízület, csontos ízületi csontok az ízületi felszínek egymásba illeszkedő domború és vájt hengernek felelnek meg.
Törések és ficamok
Ilyen ízülettípus található az ujjpercek között is. A kéttengelyű ízületeknek két fajtáját különíthetjük el, a tojásízületet és a nyeregízületet. A csuklóízület tipikus tojásízület, az ízfej tojásdad idomú és ennek megfelelő alakú az ízvápa.
A hüvelykujj kézközépcsontja és a a kéztőcsontok között található ízület a nyeregízület, melynek két egymásba illeszkedő nyereg alakú felszíne van.
Soktengelyű vagy szabad ízületekben az ízfej gömb alakú, ilyen ízület a vállízület. Ízületek betegségei Rosszul sikerült mozdulat, esés vagy ütés következménye az ízületek rándulása vagy ficama lehet.
Rándulásnál az ízesülő csontok vége elmozdul egymás közeléből, majd a környező izmok összehúzódása az eredeti helyzetet visszaállítja.
Közben azonban az ízületi tok vagy szalag megnyúlik. A rándulás nem feltétlenül igényel orvosi ellátást.
Az esetleges duzzanat és fájdalom nedves borogatás, pihentetés hatására megszűnik. Ficam akkor következik be, ha az ízesülő csontvégek nagymértékben eltávolodnak egymástól, sőt az ízületi tok is elszakadhat. A csontok nem térnek vissza eredeti helyzetükbe, és az összehúzódó izmok rendellenes állapotban rögzítik őket. Ilyenkor a fájdalom nem csökken, és az ízület kóros alakváltozása, deformálódása kívülről is látható.
- Csont- és ízületi betegségek - HáziPatika, A medence csontok és ízületek betegségei
- A csontkinövés jóindulatú csontszövetszaporulat, a csontos, jellemzően a csontvégekhez közel levő kis dudor, nyúlvány.
- Fájdalom a középső ujj ízületével
A kificamodott ízület helyreállítása az orvos feladata. Ha az ízület duzzadt, megszokott formáját elvesztette és nem mozgatható, gyakran nem dönthető el, hogy rándulás vagy ficam következett-e be.
A csontok kapcsolódása
Ilyenkor legjobb borogatni és rögzíteni a sérült testrészt, hogy a mozgás ne okozzon fájdalmat vagy esetleg további károsodást. A csípőficam veleszületett elváltozás, amelynek alapja többnyire örökletes hajlam.
Leánygyermekeknél mintegy hatszor gyakrabban fordul elő, mint fiúknál. Ilyenkor a csípőízületet alkotó combcsont feje nem a medencecsont megfelelő mélyedésébe illeszkedik, hanem fölötte helyezkedik el.
Következménye az érintett láb megrövidülése és kacsázó, bizonytalan járás.
A csípőízület végleges szerkezete csak a születés utáni első hónapokban alakul ki, ezért ha a csípőficamot idejében felismerik és féléves kor előtt megfelelő eszközzel kezelésbe veszik, akkor nyomtalanul gyógyul.
