A vállízület forgórészeinek károsodása. A vállízület közös zsákjának károsodása


Látták: Átírás 1 FEJEZET Részletes rész A felsô végtag károsodásai A felsô végtag felépítése és funkciója Záborszky Zoltán Az ember napi tevékenysége során állandóan használja a karját, a kezét, azzal sokoldalú munkát végez, ezért érthetô, hogy a felsô végtag igen gyakran esik sérülés áldozatául. Az összes sérülések több mint fele a felsô végtagra esik.

A vállöv. A vállízület a legnagyobb mozgáshatárok között mozgó ízületünk. Ha vállízületrôl beszélünk, általában a humeroszkapuláris ízületet értjük alatta, noha a vállöv funkciójának alakulásában a humeroszkapuláris ízületen kívül nagy szerep jut a scapula mellkason történô mozgásának, valamint akromioklavikuláris és a szternoklavikuláris ízületek mozgásainak.

A vállöv funkciójában lényeges szerepet kapnak az izmok és az inas bônyék, amelyek az acromion és a humerus közti területet töltik ki. E mûködést támogatja még az acromion és a humerusfej mellett található bursa a vállízület forgórészeinek károsodása és a bursa subdeltoidea is, melyek a mozgások kiegyenlítôdését biztosítják.

Ez a fájdalom csak akkor jelenik meg egy bizonyos tartományban, mikor kell növelni vagy csökkenteni kar alatti fok, a fájdalom válik minimális vagy eltűnik teljesen. Stage betegség javasoljuk, hogy nézd meg: okoz fájdalmat a vállízület első szakaszban. A fizikai erőfeszítés eredményeképpen fájdalmat okoznak a vállízület területén. Ebben az esetben, egy idő után a beteg súlyos puffadást és belső vérzést tapasztalhat.

A humeroszkapuláris ízület anatómiai sajátosságai teszik lehetôvé a felsô végtag mozgásait: abdukcióaddukció 40flexióextenzió 40külsô rotáció 90belsô rotáció A vállízület forgórészeinek károsodása rotatormandzsettát felül a m. A rotatorköpeny a kor elôrehaladtával hajlamos a degenerációra, zsugorodásra. A vállövet ért egyszerû sérülésekre is szerózus exsudatummal reagál, melynek következménye a környezetével való összetapadása lehet. Ha ép vállízületet hosszasan addukcióban rögzítünk, az sérülés nélkül is zsugorodhat.

Következményes vállízületi fájdalom, addukciós kontraktúra alakulhat ki. A jelenség már 3 4 heti rögzítést követôen észlelhetô, idôsebb korban még hamarabb. Ez teszi szükségessé a vállízület speciális rögzítését és az aktív tornáztatását. A felsô végtag funkciója. A csontok és az ízületek stabilitásának biztosítása, mozgások kivitelezése, erôkifejtés végzése, tapintás, érzékelés, a kézügyesség alkalmazása. A felsô végtag régiói funkciójának arányai tükrözik az egyes strukturális egységek funkciójának hierarchikus viszonyát.

Segítséget nyújt a különbözô szintû károsodások egyenértékûségének megállapításához.

Kopik, recseg, fáj? Így védd ízületeidet!, Válság és fájdalom a vállízületben

A kéz károsodásának százalékos összefüggéseit a táblázat mutatja be. A vállöv károsodásainak legfontosabb kritériumai a fájdalom, az izomgyengeség, az atrophia és a a vállízület forgórészeinek károsodása mozgások kialakulása.

A károsodások kimutatása során törekedni kell a károsodások objektív bizonyítására. Megfigyeléssel obszerváció vizsgálandók: a páciens tartása, járása, az ülés jellege, az ellenoldali végtag mozgásai, a tartás és a mozgás szimmetrikus volta, az öltözködés, a vetkôzés nehezítettsége, a vállöv formája: duzzanat, aszimmetria, haematoma.

Speciális tünetek: zongorabillentyû, bicepsfejhiány, izomatrophiák. A tapintásos vizsgálatot palpáció ülô és álló helyzetben kell kivitelezni, melynek alapvetô momentumai: a szternoklavikuláris ízület vizsgálata: stabilitás, forma, érzékenység; az akromioklavikuláris ízület vizsgálata: duzzanat, érzékenység, abnormális mozgások, zongorabillentyû -tünet; a proc.

A mozgásterjedelem vizsgálata. Ennek során értékelni kell az aktív és passzív mozgásokat. A mozgásterjedelem korlátozottságát a lágy szövetek károsodása, az ún. A vállízület addukciós helyzetben történô néhány hetes rögzítése, az adduktor izomzat megrövidülését, az abdukciós és külsô rotációs funkció károsodását eredményezi.

Ennek a jele a mozgások korlátozottsága és a crepitatio.

a vállízület forgórészeinek károsodása

A vállízület mozgásterjedelmének vizsgálata az ún. A mozgásterjedelem normális értékeit a Az aktív és passzív mozgások terjedelmének mérése során észlelhetô jellemzô elváltozások és értékelésük: A mozgások arányos szûkülete az adhezív capsulitisre jellemzô.

A külsô rotáció korlátozottsága a váll súlyos arthrosisára utal. A mozgások egyenetlensége, aszimmetriája kóros elváltozásokra utal. Így pl. Kóros esetekben károsodik a lapockák szimmetrikus mozgása, az l cm-t meghaladó aszimmetria károsnak mondható.

Ezt az állapotot elôidézhetik idegi károsodások, így a m. A vállízület helyzetét befolyásolhatja a n. A vállízület flexiós és extenziós mozgásainak és kontraktúrájának értékelése abdukciós korlátozottság addukciós korlátozottság addukció abdukció ábra.

a vállízület forgórészeinek károsodása

A vállízület belsô és külsô rotációs mozgásainak és kontraktúrájának értékelése súlyoson korlátozza az abdukciós funkciót. A lapocka helyzetének az idegi károsodások következtében kialakuló változását a ábra mutatja be.

  • A vállízület duzzanata, mit kell tennie - Myoma - A vállízület forgó izomjának károsodása
  • Mitől betegszik meg a térdízület?
  • Glükózamin és kondroitin tulajdonságai
  • A csípő 3. fokú artrózisa
  • Vállcsukló-szindróma károsodása

Specifikus vállfunkciós próbák a fájdalomív vizsgálata, akromioklavikuláris kompressziós próba, impingement próbák Jobe- Hawkins Kennedy-próba, injekciós differenciálás stb.

Instabilitási próbák. A vállöv instabilitását meg kell különböztetni az ízület lazaságától, mely az ízület hipermobilitását jelenti, bármiféle ábra.

A lapocka helyzetének az idegi károsodások következtében kialakuló változása panasz nélkül. A lazaság szimmetrikus, gyakran az egész szervezet lazaságának része, míg az instabilitás klinikai tünetekkel járó lazaság.

Az instabilitás kimutatására számos próba használatos, mint a laterális apprehenziós próba, poszterior apprehenziós próba, glenohumerális transzlációs próba, Leffert-próba, Rowe-próba, sulcus-jel, Fulcrum-próba, dobáspróba. Az izomcsoportok erôkifejtésének vizsgálatára, a reflex- és az érzésvizsgálatokra vonatkozik: az izomerô vizsgálata Neurológiai károsodások, táblázataz elülsô flexió, az extenzió, az abdukció, az addukció, a külsô és belsô rotáció, a lapockaretrakció, protrakció, eleváció vizsgálata, reflexvizsgálatok: biceps- triceps- pectoralis major és szkapulohumerális reflexek, érzésvizsgálatok: lokalizációs, két pont megkülönböztetése, paraesthesia, hyper- és hypoanaesthesia, anaesthesia, n.

a vállízület forgórészeinek károsodása

Képalkotó eljárások. Fontos, hogy a különbözô radiológiai pozíciókban anteroposzterior, laterális, rotáció, flexió extenzió történjenek a vizsgálatok. A standard beállításokat specifikus expozíciókkal ap. A rotatorköpeny és az instabilitás kimutatására szolgál. Az artrográfia indikációit a táblázat mutatja be. Komputertomográfia CT a radiológiai vizsgálat által nem kimutatható elváltozások táblázat.

A vállízületi artrográfia indikációi Sérüléses károsodások a rotatorköpeny sérülése, teljes és részleges capsulasérülések a bicepsín sérülése intraartikuláris idegentestek Degeneratív elváltozások a rotatorköpeny károsodása adhezív capsulitis bicepstendinitis glenohumerális synovitis osteoarthritis atraumás instabilitás esetében indokolt: fragmentumok lokalizációja, ízületi felszínek állapota, a lágy szövetek károsodása, a glenoidális labrum, az ízületi capsula, a rotatorköpeny vizsgálatára.

Hogyan kell kezelni a karok és a vállak ízületeit

Mágneses rezonancia vizsgálat MRI. A traumás és degeneratív károsodások különösen a tumoros és a rotatorköpeny-elváltozások kimutatására alkalmas. A könyökkárosodások kimutatása Az obszerváció és a palpáció mellett a könyökkárosodások kimutatásában fontos szerepe van a mozgásterjedelem-vizsgálatoknak. A könyökízület négyféle mozgást valósít a vállízület forgórészeinek károsodása a flexió extenzió a humeroradiális és -ulnáris ízületekben valósul meg, míg a szupináció és a pronáció a radioulnáris ízület funkciója.

A normális mozgástartományok értékei a következôk: flexió:extenzió: 0 5 Specifikus próbák a ligamentumok instabilitásának vizsgálata, Tinnel-jel: a n.

A szíjtárcsa elváltozása: okai, tünetei és kezelése

Neurológiai vizsgálatok az izmok motoros funkciói flexió, extenzió, pronáció, szupináció és a vállízület forgórészeinek károsodása izomerôvizsgálatok; reflexvizsgálatok: biceps- C5brachioradiális C6 és triceps- C7 reflexek, szenzoros vizsgálatok: C5 a n.

A törések, diszlokációk kimutatásának alapvetô vizsgálati módszerei a hagyományos radiológiai vizsgálatok. Olcsó, noninvazív, kiegészítô a vállízület forgórészeinek károsodása vizsgálat. Szolid tumorok, cysták kimutatására igen alkalmas. Tájékoztatást nyújt az ízületi tokról, az ízületi felszínek állapotáról.

Az egyik legfontosabb indikációja az ízületen belül idegentestek, a capsula, a szalagok szakadásának a gyanúja. A radiológiai vizsgálatok kiegészítésére, a csökkent mozgásterjedelmû vagy laza ízület vizsgálatára szolgál. Jól kimutatja az idegentesteket, az ízületi felszínek károsodásait.

A mûtéti indikáció és a megoldás pontosítására alkalmas. Mágneses rezonancia vizsgálat. A puha szövetek vizsgálatára alkalmas. A legfôbb indikáció az osteochondrosis, az epicondylitis, az arthritis, a bursitis, az ínszakadás, az osteomyelitis és a tumorok ábra.

A könyökízület flexiós-extenziós mozgásainak és kontraktúrájának értékelése ábra. A könyökízület pronációs és szupinációs mozgásainak és kontraktúrájának értékelése 7 Az érzékelés kulcsfontosságú területei a hüvelykujj ulnáris és a mutatóujj radiális felszíne.

Ezek a struktúrák valósítják meg a fogást is. A felsô végtag mobilitása fontos komponense a fogásnak, ugyanakkor fontos szerepet tölt be az erôkifejtésben, a mozgások koordinációjában.

Az ember napi tevékenységében a fogás és az érzés egyformán fontos. Az érzés jelentôsége a mai a vállízület forgórészeinek károsodása szemléletben alapvetôen megváltozott. Akut fájdalom az ujj ízületében kéz funkcionális anatómiájának ismerete, a sebészeti ellátás technikája, mûszerezettsége biztosítja a korszerû ellátás eredményét. A sérült kéz sorsát az elsô ellátás határozza meg.

A szakszerû kezelés alapfeltétele a késôbbi jó funkciónak.

Az evolúció során kulcsfontosságú lépés volt a hüvelykujj oppozícós tevékenységének kialakulása, mely kivételes manipulációs lehetôséget biztosít az embernek, és ez a munkavégzés egyik alapvetô feltétele is. A hüvelykujj a kéz legfontosabb struktúrája, funkciójának megtartása a gyógykezelés, a rehabilitáció fô célja.

A kéz sérüléseiben a sport és a foglalkozás egyaránt nagy szerepet játszik.

Debra Driza - Mila 2. Javítani kell a helyreállítási folyamatokat - javítás és regeneráció - az érintett szövetekben a következő fizioterápiás eljárásokat: lézerterápia infravörös; Annak érdekében, hogy normalizálják a periarticularis izmok működését, Ellenjavallt fizioterápia a véres vérzésben az ízületben hemarthrosismielőtt a folyadékot eltávolítják. Terápiás fizikai képzés Gyakorlati terápia a betegnek a rehabilitáció minden szakaszában a válleloszlás korrekciója után.

E sérülések ritkán jelentenek veszélyt az életre, viszont gyakran okoznak a napi életet kedvezôtlenül befolyásoló szenzoros és motoros károsodásokat.

A kéz felépítése bonyolult, funkciója sokrétû, ezért a károsodások pontos diagnózisa és értékelése nehéz feladat.

a vállízület forgórészeinek károsodása

A kéz károsodásainak klinikai vizsgálata során fontos szerepe van az anamnézisnek, melynek ez esetben sajátos területét képezi: a foglalkozás, a szokások, a sporttevékenység; a fájdalom jellege, lokalizációja, egyéb jellemzôi; a vállízület forgórészeinek károsodása szenzoros elváltozások, a gyengeség; a megelôzô keresôképtelenségi állapotok; akut trauma esetén annak jellege zúzódás, égés, kémiai irritáció, harapás, rovarcsípés stb.

Az obszerváció során összehasonlítjuk a két oldalt, vizsgáljuk a kéztartást, a lokális vagy kiterjedt duzzanatokat, derformitásokat, kontraktúrákat, az izmok atrophiáját.

Reggel felkeléskor érezte, hogy fáj? Mennyire erős a fájdalom skálán? Gyógyszert kellett-e bevennie?

A tenyéren lévô callusok tájékoztatnak a foglalkozásról, a fizikai munkáról. A dominancia, a körmök, az ízületek állapota hasznos információt nyújt a diagnózishoz.

A palpáció során vizsgáljuk a turgort, a bôr felületi struktúráit, mobilitását, hômérsékletét, a folytonosság hiányait. Módszeresen vizsgálni kell az alapvetô tájékozódási pontokat: a radius és az ulna processus styloideusait; a kéztôt és a metakarpális csontokat scaphoideus, trapezius, lunatum, triquetrum, piriformis ; a tenyéri csatornákat Guyon-csatorna, karpális alagút ; az inakat m.

A kézmozgások vizsgálata. A vizsgálatokat a kéz minden struktúráján, szimmetrikusan, összehasonlítóan kell elvégezni. Értékelni kell a passzív és az aktív mozgások terjedelmét. A kéz mozgásai komplex funkciók, melyek megvalósításában részt vesz a kéz gyakorlatilag minden anatómiai struktúrája csontok, izmok, inak és idegek. E komplex funkciók állapotának vizsgálatára szolgálnak a különbözô funkcionális próbák ábra.

A kéz mozgástartományának normális értékeit a ábrák és a táblázat l. A középsô ujj abdukciójának és addukciójának izolált vizsgálata ábra.

a vállízület forgórészeinek károsodása

Az ujjak abdukciójának vizsgálata ábra. Az ujjak addukciójának vizsgálata 9 Froment-tünet ábra. A hüvelykujj A tenyérre merôleges abdukciójának, a m. Az érintett oldal hüvelykujjának körme csak részlegesen látható a m.