Hogyan mondhat le egy édesszájú az édességről?
Én is elértem ehhez az ajtóhoz, s azóta nap mint nap a dicsőség útját járom. Egyszer volt, hol nem volt… Szerintem bátran kijelenthetem, hogy nagy részünk már kamaszként többet állt a tükör előtt, mint azt kellett volna. Méregetjük magunkat, nyomkodjuk a pattanásainkat, igazgatjuk a hajunkat.
Milyen érdekes, hogy a megjelenésünkkel képesek vagyunk órákat foglalkozni, viszont a belső ápolás és odafigyelés sok esetben háttérbe szorul. Az én történetem is ezen a, mondhatni hibán alapszik. Ebben az időszakban a reggeli csokis gabonapehely, az ebéd utáni desszert és a randevúm a nutellás üveggel soha nem került le a napirendről.
Alapvetően édesszájú a családom, így nehéz volt elkerülni a találkozásokat anyukám browniéjával vagy a nagymamám, egyébként isteni kókusztekercsével. Szépen lassan, miután a bőröm napról napra egyre elviselhetetlenebbé vált, be kellett látnom, hogy változtatnom kell.
Mi a karma? Hogyan lehet kitörni a karma szorításából? - Sadhguru
Először nehéz volt szembesítenem magam azzal a ténnyel, hogy a zűrzavarért a homlokomon a cukor a felelős. Hinnem kellett magamban, hinnem kellett abban, hogy képes vagyok ellenállni a kísértésnek. Viszont ahogy a mondás tartja, a hit cselekedet nélkül halott. Nem volt elég vizualizálnom magam makulátlan bőrrel, ki kellett iktatnom a nagy mennyiségű édességet az étrendemből.
Az első pár hét rettentő nehéznek ígérkezett, mígnem azon kaptam magam, hogy alig-alig nyúlok a polcon a csokoládé felé. Tisztán emlékszem az utolsó desszertemre.
Patikusok A gyógyszerészeknek azt tanítják, hogy bárki követhet el hibát, csak épp ők nem A patikusok jó emberek. Tiszták, ápoltak, alaposak és az átlagembernél óvatosabbak.
Mikor elmesélem a történetet az ismerőseimnek, s alig akarják elhinni, büszkeséggel tölt el visszagondolnom arra az útra, amit ennek a változásnak az érdekében megtettem. Nem vonom meg magam semmi jótól, de sikerült megtanulnom, hogy az életem egy nutellás üvegnyi cukor nélkül is édes lehet!
Charlie csokoládégyára egy időre biztosan bezárult számomra, de az életem továbbra sem savanyodott meg!
Szerző: Kajos Anna.
